Akarsz-e játszani?

Egy kérdés. Egy vers. Egy pillanat.
És most egy közösség, egy érzés, egy hely, ahol a betűknek szívük van, a szavaknak súlya, és a mondatokban otthonra lehet lelni.

Ha itt vagy, és ezt olvasod, hadd meséljem el neked a történetemet!

Gyerekkoromban, általános- és középiskolában volt két tanár, nem is csak tanárok, inkább varázslók voltak, akik úgy tudtak beszélni a versekről, mintha azok nem is szavakból, inkább szívdobbanásokból lennének. Ők voltak azok, akik megmutatták, hogy az irodalom nem csak egy tantárgy, hanem híd a lelkek között. Ott, akkor beleszerettem az egészbe.

Igaz, később az élet másfelé sodort, közgazdász lettem, de közben mindig máshol jártam.. Művészlélek voltam és vagyok is. Egyetem alatt már foglalkoztatott a dolog, hogy kellene valami.. valami, ami én vagyok, és másoknak is adhat. Mi legyen a neve? Mi legyen a világa? Akkor még nem tudtam..

Aztán egy év múlva, a szakmai gyakorlatom alatt teljesen tiszta volt a kép, beugrott.

Akarsz-e játszani?

A költészet napján ez a vers hozott össze a párommal. Az akkor egy történet kezdete volt, és most ez is az. Így egyértelmű volt, hogy ez lesz a neve a világnak, amit megálmodtam.

Eleinte csak idézeteket tettem ki. Semmi tervem, semmi egyéb szándékom nem volt vele. Verseket posztoltam, csendben, szinte magamnak. Majd eltelt fél év, és észre vettem: nem vagyok egyedül. Egyre többen lettünk. Hozzászólnak, véleményt alkotnak. Közösségnek éreztem. Hihetetlen érzés volt, és most is az.

Akkor született meg bennem egy számomra új gondolat. Mi lenne, ha ezt a közösséget összekötné valami? Valami, ami ismeretlenül is ismerőssé tesz? Sétálsz az utcán, és meglátod, hogy más is ugyan azt viseli. Egy kis közösség darabját. És akkor tudod, ő is a csapatodhoz tartozik.

Eltelt több, mint 2 év és most itt vagyunk.

Ez már nem csak az én álmom, a tiétek is!

Mert az, amit itt látsz, nem jöhetett volna létre nélkületek!

Ez az oldal nem tökéletes – de őszinte.

És minden betűjében ott van egy régi tanóra, egy vers, egy találkozás, egy szerelem, egy élet. Egy kérdés, ami talán éppen most neked is szól:

Akarsz-e játszani?

Öleléssel:

Kata