Übelacker Benjamin Dániel - A serdülőkor krízise

Változok, s nem találkozok
Idegen, melyhez ridegen
Állok, s nem találok
Kapaszkodót
Ragaszkodó és mégis taszítgató
El, csak el, mi sok!
Változok
Néha ez, néha az, néha ő és néha nem.
Mik voltam és mi lennék,
Ha szüleim nem lennének nekem
Harcom, melyben arcom festem,
S testem melyhez lelkem igazítom,
Vajon melyet járok igaz nyom?
Várok, mikor áll szobrom készen,
Hogy leleplezzem s kérdezzem a világot,
Ilyet ki látott?
s hűen hozzá, mint a közönséghez
Álljak elébe, mint egészhez.