Draskóczy Barnabás - Álmodom
Séta az utcán az ónos esőben,
Lábam csúszkál, és el-elesem,
Messze hallik, hogy bús temetőben
A síró nőknek az ég felesel.
Hidegen nyikorog a régi ajtó,
Fent valaki kinéz az ablakon át,
Gyorsan hajt pocsolyába egy nagy autó,
A házon hagyja ocsmány vizes nyomát.
És várják a buszt a kedvtelenek,
A megállóban állnak csak úgy szürkén,
A túloldalon pedig fegyveresek
Tepernek le egy símaszkos ürgét.
Ilyen téli nap volt, s mentem a járdán
Rosszkedvűen a semmi felé...
Szemem átfutott egy piros lámpán,
Jött egy kocsi, és kiléptem elé.
